Amerikai kutatók a cukorbetegség hátterében álló molekuláris változásokat tanulmányozva számos új felfedezést tettek.

A génterápia folyamatosan fejlődő speciális kezelési eljárás. Módszere a be­tegségért felelős hiányzó gén pótlása, a genetikai információ átíródását gátló tényezők kiiktatása, a kórosan működő gén kiütése, és különféle gén­szerkesztési eljárások. A közlemény a neurodegeneratív és neuromuscularis betegségek génterápiás lehetőségeit ismerteti.

Úgy gondolják, hogy a mikroglia kulcsfontosságú szerepet játszik számos neurológiai rendellenesség, a többi között az Alzheimer-kór kialakulásában.

A molekuláris biológia, az őssejtkutatás és a látással foglalkozó tudomá­nyok innovációi lényegesen bővítették eszköztárunkat a retinadisztrófiák következtében kialakult látásvesztés kezelésére. A diagnózis korai klinikai felismerése és a genetikai háttér tisztázása nélkülözhetetlen, hiszen a pon­tos genotípus és fenotípus ismerete a betegek számára lehetővé teheti a ma még csak klinikai tanulmányok kereteiben elérhetőúj terápiás módszerek kipróbálását.

A hematológiai malignitások immunterápiája az utóbbi 6 évben robbanás­szerűen fejlődött. A rendelkezésre álló CAR-T sejtes kezelések eddig kezel­hetetlen betegcsoportokban is rendkívül hatásosak, meghosszabbíthatják a betegek túlélését, akár tartós betegségmentességet is elérhetünk velük. 

2020-ban Nobel-díjjal jutalmazták a génszerkesztő eszközként használható bakteriális immunrendszer, a CRISPR-Cas működési mechanizmusának megismerését, most a CRISPR-Cas gének evolúcióját tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport.

Egyszerű eszközökkel pontos, célzott változtatásokat lehet végrehajtani genomokban, sejtekben, organizmusokban.

Az emberi genomot a mindennapokban számos DNS-károsító hatás éri. A károsító ágensek a DNS-t sokféleképpen tudják módosítani. A DNS-repair mechanizmusok feladata ezeknek a lézióknak a kijavítása és a humán ge­nom épségének megőrzése. Akár örökletes, akár környezeti tényezők okoz­ta meghibásodásuk számos betegséghez vezethet.

Ma már szükséges, hogy egyes géneket célzottan meg tudjunk változtatni – ebben segítenek a genomszerkesztési technikák. Ezekben vagy egy génszakaszt mozgatunk vagy távolítunk el, vagy pedig célzott mutációt viszünk be a sejtbe. Írásunkban a CRISPR-Cas⁹ genomszerkesztő rendszert részletesen is bemutatjuk. A módszer alapja egy olyan mechanizmus, amelyet baktériumok használnak visszatérő vírusfertőzések kivédésére. Megfelelő módosításoknak hála, ma eukarióta sejtekben célzottan is tudjuk alkalmazni. A módszer három fő lépésből áll: az első a rendszer tervezése és felépítése, a második a transzfekció, vagyis a létrehozott konstrukció bejuttatása a célsejtekbe, és végül az elért hatást funkcionális tesztekkel kell igazolni. A módszer megbízhatósága lehetővé teszi, hogy onkológiai kutatásokban onkogéneket, tumorszuppresszor géneket, transzlokációkat, valamint további molekuláris eltéréseket részletesen is megvizsgáljunk. A jelenleg elérhető CRISPR-Cas⁹ protokollok in vitro és in vivo alkalmazást is lehetővé tesznek. Mindezek alapján a CRISPR-Cas⁹ a jövő onkológiai kutatásainak egyik alapmódszere lehet. Magy Onkol 62:119–127, 2018

Kulcsszavak: mutáció, génbevitel, génvesztés, genomszerkesztés, transzfekció, in vitro modellek

Kardiomiopátiát okozó gént hordozó humán embriókat módosítottak a CRISPR géneditáló eszközzel az USA-ban.